A könnyű toll és a túl nehéz a labda esete?  

image_329.jpg

 Üres a lap! Miről is írjak? Milyen futball élményekkel gazdagodhattunk a közelmúltban? Írhatnék a “bajnokok reggelijéről” a Roma súlyos veresége kapcsán. Beszélhetnék arról, hogy Az A.S. Roma veresége ellenére az olasz liga  legizgalmasabb csapata, legalábbis játék és futballisták tekintetében. Írhatnék arról, hogy a római intézmény, Totti helyét visszavonulása után a játék terén vélhetően Ljajic ,- már bizonyosan alig várja -, míg “a római” szerepét De Rossi fogja átvenni.  Írhatnék a Real Madrid nagy hetéről, a Liverpool és a Barcelona legyőzéséről, arról hogy a két  vesztesnél rossz (túlzott) rotációról vagy inkább az önkeresésről van – e szó, mellyel szemben ott állt az Ancelotti – csapat stabilabb csapatjátéka és formája.  Írhatnék futballistákról, Benzemáról és Robbenról, akik a múlt héten játékukkal szerezhettek még néhány biztos voksot az Aranylabda szavazásig.

Beszélhetnék szép akciókról, mikor Messi levesz egy – két embert a pályán és ütemből índitja Neymart, aki másodk hullámba visszateszi neki lövőre az argentin 20-30 m-es sprintjét követően. Írhatnék olyan másodszándékú játékelemekről mint a labdanélküli, védőt elvonó helyezkedésekről, amelyeket Benzema sorozatban hajt(ott) végre a lehető legjobb ütemben,  és amit Suarez is bemutatott Neymar gólja előtt előkészítésként az “El Clásico -n”.  Írhatnék minderről, de tudom, hogy a magyar közvéleményt a kizárások tartják izgalomban a diplomáciaitól, az intézményin keresztül a virtuálisig bezáróan.

image_328.jpg

 Az intézményin itt a stadion és klubkártya körül kiélezendő ellentétek értendők. Minderről írni kényes és nehéz: hatalmi logikák egymásnak feszülése, tömeglélektan, csoport és egyén felelősségének kérdése, az egyéni identitás(ok) részei, azok belső és külső viszonya, miközben ott van az a bizonyos mindenkori futball-idealizmus is. Így már túl nehéz a labda, túlontúl megszívta magát ahhoz, hogy pontosan célba jutassuk. Ezért nem is akarom kapásból ellőni, leveszem, tolok rajta és még gondolkodok egy kicsit, hogy melyik is a lehető legjobb továbbítási lehetőség. Viszont arról talán már lehet írni, hogy mit sugall a periférikus látás. Az ember játszmaérzéke, mondhatni egzisztenciális sajátja, hogy egyrészről szeretne biztonságot és rendet, másrészről az alattvalói attitűd elviselése is terhes számára. Szükség van a mérkőzésen bíróra, de nem szeretjük, ha az túlfújja vagy alul fújja magát, mert a játék mindkét esetben szétesik.

 Így ennek elsősorban e “mini – polgárháborún” kívűl rekkedtek látják kárát, akik átérzik a fenti ambivalenciát. És ha a “bíróhoz” fordulok reklamálni, miszerint nem mindegy, hogy az új zöld – fehér stadion egy szépen csillogó üres trezorrá vagy az “álmok színházává” válik, miszerint nem mindegy, hogy önmegerősítő kasztok sajátítják ki a futball légkörét, legyen az a páholy vagy a szektor. Akkor én kapjak sárgát, mitöbb már előtte. A jövőkép jelenét tovább árnyalja, hogy a Fradinak egyre nehezebbé válhat a labda a játék tekintetében a jelenlegi jelek, legalábbis a Debrecen és a Honvéd ellen látottak alapján. Amennyiben a játékbeli tendencia így folytatódik félő, hogy Gera Zoltán “el fog fogyni”, ami több szempontból sem lenne jó. 

 Az elején esett szó érintőlegesen a rotáció és a forma veszélyeiről, most a futballista – függő csapat hátrányairól ejthettünk néhány szót Gera esetében. Csak két példa. Emlékezhettünk még a Fradi – Real BL összecsapásokra, ott Michael Laudrup volt az a futballista akitől minden veszélyes akció és játék indult, – gyakorlatilag kis túlzással akkor ő tette fel Rault a futball világtérképére -, mindenesetre hosszú távon túlságosan nagy teher volt rajta. Első évében amikor eljött a Barcelonától a Real egyből bajnokságot nyert, Laudrup révén helyett cserélt a két spanyol sztár klub, negyedikből első, elsőből negyedik lett. Egy évvel később viszont, amikor a Fradival találkozott márcsak a hatodik helyet szerezte meg.

image_326.jpg

A másik a brazil Ronaldoé, aki gyakorlatilag egy személyben jelentette az Inter támadójátékát, ez a szellemi – fizikai megterhelés hosszútávon vélhetően a két súlyos térdszalagszakadásához is hozzájárult. Formák, csapatjáték, a klasszis vezérek terhelése és tehermentesítése, ez éppúgy hozzátartozik a jövőkép zálogához. Télen mindenképpen erősíteni kell játékos-játékosok tekintetében, ha nemzetközi szinten is működtetni akarják majd a biometrikus rendszert az Üllői úton. Mindenesetre a rivális Diósgyőr hívott egyet a Ferencváros ellenében Jenner leigazolásával… image_327.jpg

Hagy egy válasz