Meccsszörf: cseles körkapcsolás, kis jegyzetfüzettel…

img_5777.JPG

Minden mérkőzés más jelleggel bír. Szerencsére! Sokféle statisztika készül a mérkőzésekről, ami akár érdekessé akár kissé egyhangúvá is teheti az értékelést. A jelleg és a statisztika furcsa vegyítésére vállalkozom most.

A következő meccseket hasonlítottam össze : Ferencváros – Diósgyőr, Corinthians – Flamengo, Celta Vigo – Real Madrid, és a Barcelona – Eibar mérkőzést. 

 A technikai hibák és a cseles megoldások meccsenkénti összegyűjtése képezi az összehasonlítási alapot. A cseles megoldások közül a klasszis, maradandó alakításoknak egy külön sort kihagytam a jegyzetfüzetben. Előrebocsátom: elsődlegesen a kísérletezés és nem a kritikai él vezetett. 
A cseles megoldásoknál kicsit tágabban értelmeztem a csel fogalmát. Minden olyan játékosmegmozdulást értek ezalatt, ami a szándékot leplezi, illetve/és elősegíti a tiszta helyzet, az új lehetőség kialakulását, a labda birtokban tartását, a játék gyorsabbá tételét. 
A technikai hiba kategóriáját viszont leszűkítettem az illett volna kategóriára, vagyis könnyű passz, labdalevétel, labdavezetés elhibázására, vagy ahol szabad játékhelyzetben még az elképzelés sem volt felfedezhető. 
106526_ferencvaros_diosgyor.jpg
 
 A Diósgyőr – Ferencváros 0-2 mérkőzésből indultam ki, az ott kialakult megfigyelési sémát vetítem ki a többi mérkőzésre. Nézzük a számokat, a Diósgyőrnél: 40 cseles megoldás, ebből 28 jó és 12 rossz volt; 12 technikai hibát számoltam (1 súlyos volt, 1-ből sárgát szedtek össze, és 1-ből helyzet, 1 – ből gólhelyzet alakult ki saját kapujuk előtt.); A Ferencvárosnál 80 cseles megoldás, 69 jó és 11 rossz volt, 21 technikai hiba volt (1-et ítéltem súlyosnak).
A hivatalos statisztikában a labdabirtoklás 27% – 73%, a pontos passzok 178-619; a faltok 8-13 arányban alakultak.
(FORRÁS: csakfoci. hu és az ott szereplő MLSZ felmérés)
  A számokat befolyásolja a 16. percben történt diósgyőri kiállítás, viszont azt meg egy cseles megoldás, Lamah lefordulása és jó passza idézte elő. Érdekes, hogy az MLSZ által használt statisztikai megközelítés, nyert párharcokat számol, amely 87-76-os fölényt mutatott a Diósgyőr javára, míg a Centerhalf cseles megoldások gyűjtése során 40-80 arányú döntő ferencvárosi fölényt mutatott ki…  
Nézzünk a számok mögé, a diósgyőri oldalon Barczi Dávidnak sikerült 2 csel egymás után, a harmadiknál megállították, Gera Zoltánnál volt olyan hogy ő indított akciót, ebben 1 majd a visszakapott labda után 2 cselt csinált meg, az eredmény egy veszélyes szabadrúgáshelyzet + 1 sárga lap az ellenfélnek. Ki kell emelni Ramírezt, aki az első gól előtt, egy az egyben kicselezte az ellenfelét és az alapvonalról beadott. 
 Megállapítható, hogy Lamah lendületből cselez jól, volt olyan hogy két embert is kicselezett és úgy teremtett gólhelyzetet társának, (nem mellékesen a második gólt ő lőtte); Gera helyből teszi ezt kiválóan, és abból indít összjátékot, volt ebből ütempasszkísérlet, vagy az ellenfél besárgulását eredményezte. A meccs egyik legszebb jelenetét is ő produkálta, egy parádés ütempasszt Ramíreznek. Volt két technikai hibája, de mindez eltörpült a látott írányítójátéka mellett. 
A Ferencvárosnál látható, hogy kinek mi az erőssége és azt is csinálja a megfelelő játékoskapcsolatokon keresztül. 
 
barczi.jpg
 
 A Diósgyőrnek még nincs olyan kiforott csapatjátéka, de azért az pozítiv volt, hogy Bekő Balázs fenntartotta a kreatív játékosait a kiállítás után is, köztük Barczi Dávid emelkedett ki. Az ő megmozdulásaiban ott volt a veszély, cseles megoldásai közül kettő komoly játékékintelligenciáról tanúskodott. Az elsőnél a védője mozgásával ellentétesen visszahúzta  a labdát, majd ezzel ellentétesen jó ütemben visszasarkallta azt a felfutó szélsőhátvédnek, aki így az ellenfél alapvonaláig le is jutott. A másik egy okos ütemváltásos csel volt. Az oldalvonal felé guruló labda felé mozogva lelassította a mozgását, megzavarva ezzel a mögötte futó védőt, majd amikor a védő megfelelő közelségbe ért, egy megtévesztő kitöréses ütemváltással irányt váltott, a védő még lerántani se tudta, majd egy veszélyes beadás a 11 – es pont környékére. Barczi megoldásai és Gera ütempassza a magyar futball legszebb napjait idézte…
 
KAPCSOLJUNK TOVÁBB: BRAZÍLIA
Corinthians – Flamengo 1-0, első a tizedik ellen, de igazi brazil rangadó, egy sao paulói, a Corinthians és egy riói óriás, a Flamengo összecsapása. Nézzük a számokat. Corinthians összes cseles megoldása 43, ebből 31 jó és 12 rossz, a technikai hibák száma 8; Flamengo összes cseles megoldások 66, ebből 49 jó és 17 rossz, a technikai hibák száma 15, (1 súlyos amiből ellenfél gólhelyzet született.) A hivatalos statisztikában a labdabirtoklás 55% – 45%, a pontos passzarány 403-294, a faltok száma 19-20 (forrás: goal.com). A szabálytalanságok számából is kitűnik, hogy kemény kiegyenlített meccs volt, a kiállítás sem maradt el, az 58. percben egy Flamengo játékost ki is küldtek idő előtt az öltözőbe. Nézzünk ismét a számok mögé! A hagyomány szerint azt mondják, hogy a riói futball lassabb, de technikásabb a paulistánál.
A számok némileg ezt igazolják, és a Flamengo játékosoktól láttunk két olyan pazar testcselt, amelytől a pulzus tényleg megugorhat és a maradandó rubrikába kerülhet. A Flamengo védekező középpályása labdakezelést megelőzően egy pazar keresztlépéses testcsellel verte meg ellenfelét. Ilyet mostanában ritkán látni Európában. A másikat a jobbszélső csinálta meg amikor a háta mögött helyezkedő védőket, egy testcsellel teljesen elküldte a saját térfele felé. Barczihoz hasonló meglátás. Rámutat arra hogy kell és lehet a hátulról érkező védőket is kicselezni testcselekkel
 
A Corinthianstól a klasszikus brazil futball másik oldalát láttuk, altatató mezőnyjátékból 4-5 alkalommal úgy felgyorsították az összjátékot a 16-os környékén, ahogy talán csak ők tudják, “tiki-taka” a négyzeten, ebből született a mérkőzés egyetlen gólja is. 
brasilia.jpg
 
 A brazil meccsen a legfontosabb megfigyelés, hogy egy új sort, új kategóriát kell nyitni, a kezdeményező cselező játékét. Az amikor egy összetett csellel készíti elő a játékhelyzetet, és nem magából a játékhelyzet alakulásából  indít cseles mozgást. Ez a kategória a technikai tudás és játékintelligencia egy magasabb lépcsőfoka, hiszen a csel nemcsak reakció a környezetre, hanem akció egy új játékörnyezet kialakítására. 
Röviden tudatosan le akartak venni egy ellenfelet a pályáról, mindkét brazil oldalon láttunk ilyen másodszándéktól vezérelt indulócselt, – egy csellel kimozdítom a másikkal írányt váltok –  a középpályásoktól.
KAPCSOLJUNK TOVÁBB: SPANYOLORSZÁG
 Celta Vigo – Real Madrid 1-3,első a második ellen. A hivatalos statisztika szerint a labdabirtoklás 50%-50% , a faltok aránya 17 -16 volt (forrás: marca.com). Celta Vigonál a cseles megoldások száma: 86, ebből a jó 72  a rossz 14.
A technikai hibák száma 4. A Real Madridnál a cseles megoldások száma 66, ebből a jó 58 a rossz 8. A technikai hibák száma 9 (1 súlyos). Megfigyelhető volt, hogy a Realnál a technikai hibákból 3 a brazil Casemirora eset, nála ez inkább a posztváltásból eredt, hiszen középhátvéd helyett most védekező középpályást játszott, ezen a poszton azért gyorsabb a játék. Ez nem kritika, hiszen Rafa Benítez azzal jól számolt hogy a brazil technikailag elég képzett ahhoz, hogy a váltás nehézségeit ellensúlyozza és helyt álljon egy sorral előrébb is. Nézzük, hogy a braziloknál “felfedezett” új rubrika a “kezdeményező cselező játék” itt is jelen volt- e.
img_5778.JPG
A Celta Vigonál volt legalább 6 és a Realnál is volt 1.
A Real második gólját megelőző akciónál Marcello csinált egy ilyen labdás cselt. A másik oldalon a chilei Orellana jeleskedett ebben, aki kétszer is levett a pályáról az első félidőben ily módon két madridi középpályást. Érdekes volt, hogy az 57. percig a cseles megoldások aránya közel egyenlő 48-44 volt, akkor azonban a játékvezető erősen vitatható módon kiállított egy játékost a Celta Vigoból és még kiosztott pár sárga lapot is. Ezután a vigoi játékosok láncukat vesztették, már ha volt, és neki estek a Madridnak, megnőtt a cseles megoldások száma és a játékosok még jobban felvállalták az indulócseleket. Ekkor kapta el a fonalat igazán Nolito is, csinált legalább négy maradandó megoldást, három induló cselt 1 labdásat (be – ki, megforgatta védőjét és az alapvonalig lement beadással) egy kitöréses testcselt befelé majd egy kifordulásosat vissza, ez az akció is szinte ziccerig jutott, majd a 84.percben szintén egy összetett csel után kirúgta a rövid felső sarkot, 1-2, már a levegőben lógott az egyenlítés.
hqdefault.jpg
Ebben a periódusban a Realnál a csereként beállt Isco tartotta a frontot cseles megoldások szintjén, ő is csinált 2 okos cselkombinációt. Az egyiknél két embert vert meg és zugó kapufát lőtt. A másiknál egy lefojtott lövőcsellel az oldalról ráfutó védőt megtorpanásra kényszerítette, majd ezt az ütem és mozgási előnyt kihasználva egy átlépős kitöréses testcsellel elvitte mellette és az alapvonalon végig vezette a labdát. 
Az összetett cselkombinácíók esetében a védő teljesen kiiktatódott a további játékból, még szabálytolonkodni sem tud(ott). A meccs dinamikájához visszatérve a Realnál az utolsó percekben nőtt meg ismét a cseles megoldások sorozata a kontrajáték során, amikor a Celta már mindent feltett az egyenlítés érdekében. Végül meg is szerezték a harmadik gólt C. Ronaldóék. Érdekes még megemlíteni, hogy a realos Vasquez csinált egy keresztlépéses indulócselt a mezőnyben, a tárgyszerűen közvetítő kommentátor ekkor ki is zökkent és megemelkedett a hangja, a brazil mérkőzésen ebből volt kettő a már említett parádés labdaátvételt megelőző, és egy nem kevésbé meglepő tiszta kapuralövést kialakító mozdulat.
Kapcsoljunk tovább, ha a Realt láttuk a Barcelonát is meg kell nézni!
Barcelona – Eibar 3-1, Eibar jó formát mutatt a mérkőzés előtt a 6. helyen állt, ők is szerezték meg a vezetést egy jó ütempassz után. A hivatalos statisztika labdabirtoklásban 70%-30%-ot , a faltok arányában 14-18-at mutatott. Nézzük a számokat, a Barcelonánál a cseles megoldások száma 104 volt, ebből jó 88 – rossz 16 volt; a technikai hibák száma 15 volt (1 súlyosnak mondható). Az Eibar esetében a cseles megoldások száma 34 volt, ebből jó 27 – rossz 7 volt, a technikai hibák száma 5 volt. Természetesen a cseles megoldások magasabb száma és a labdabirtoklási fölény között szoros kapcsolat, ok és követkemény. Az is megállapítható volt, hogy a Barcelonánál a technikai hibák aránymegoszlása a következő volt: akik a legtöbbet vállalják fel ott be – becsúszik egy-egy, kispad és pálya között mozgó, és a hosszabb sérülés után visszatérő meghatározó embereknél azért jellemzőbb volt pl. Dani Alves, Jordi Alba. Utóbbi két játékos a cseles megoldásokból a játék szervezésből jobban ki is vették a részüket. Kezdeményező cselező játékot, helyből és másodszándékból Neymar mutatott be kettőt, a másik oldalon is volt erre egy példa. Neymar a 104 cseles megoldásból 30-at vállalt magára ebből 5 alkalom számítható sikertelenek, de ebből is 2 csak a második csel után történt meg. 
_neymarrrr.jpg
 Mind a három gólt ő készítette elő cseles megoldásaival, az elsőnél három cselt mutatott be és vett le lagalább ugyanennyi embert a pályáról. Itt  jelenik meg a világklasszis kategória. A másik közvetlen gólpasszát előtt is két finom csellel készítette elő. Két technikai hibája elenyészik mindezek mellett, jellemző az Eibar védői akkor is szabálytalankodtak vele, amikor nem nála volt a labda, de már akcióközelben volt, a játékvezető ezeket nem fújta le. Sok lett volna, hiszen okos keresztbe irányuló cseles labdavezetéseit nem bírtak kezelni az Eibar játékosai csak szabálytalanságokkal. A klasszis előkészítések mellett, labdaérzékét bizonyítva még futómozgásból csinált egy lehelet finom esernyőcselt is. 
Milyen megfontolások kerültek a jegyzetfüzet végére. Elsőként egy cseles közhely: a számok nem hazudnak, ha jól vallatjuk őket, de nem is mondják el a teljes igazságot. Minden mérkőzés más jelleggel bír, ha túlzottan egységesítjük őket számokkal elveszhetnek a stílusjegyek, és a szempontok maguk is sugallnak. Láttuk, hogy a cseles megoldások hálójából ki kell emelni, hogy a magyar mérkőzésen hiányoztak a másodszándékú összetett cselezési megoldások, pedig Nolito vagy Isco szintje elérhető lenne a magyar játékos számára is. Az ő mozdulataikban jól látszik a sok és a helyes gyakorlás, amelyek játékhelyzetekhez illeszkedően elősegítik megoldások variálását. Látható volt, hogy a magyar mérkőzésen NB1- es rutinnal rendelkező fiatal tehetséges játékosok, miként rontottak el fájóan helyzeteket: egy lövőcsel után megállt a gondolati kerék és vágta bele a labdát a másik védőbe. Sőt mindezt fokozta azzal, hogy 20 mp belül ugyanezt a cselt húzta meg ugyanott ugyanabban a helyzetbe, csakhogy védő nem volt előtte, viszont amerre csinálta a cselt kellő távolságban ott már volt védő. Be is lépett elé és kiengedte a labdát az alapvonalon, beidegzett csel játékhelyzetbeli gondolkodás és periférikus látás nélkül. Egy kitöréses testcsellel ezt a védőt megtorpannásra késztethette volna és könnyedén a tizenhatoson belülre juthatott volna, (és még biztosító ember sem volt).
img_4903.JPG
Ez a helyzet mindenesetre edzésen kijavítandó és gyakorlandó elemnek kellene, hogy legyen. Kontrasztként és más variációként a brazil meccsről megemlíthetünk egy hasonló szituációt, igaz sokkal élesebb formában. A Corinthians szélsője egy az egyezett a hátvédjével, úgy vezette rá a labdát és várt ki, mintha befelé akarna egy kitöréssel elindulni, és amikor a védő emiatt megváltoztatta a mozgását és befelé fordult, abban a tempópillanatban ellentétese meghúzta az alapvonal felé a labdát és már meg is forgatta ellenfelét…
 Visszatérve a magyar pályára, mindez jóindulatú kritika és a vezetőedzők láthatóan megadták a bizalmat és a megfelelő játékteret az említett játékosoknak. Ám mindez szerves hiba és az egész közeg kell a felfogás megváltozásához Barczi megmozdulásai a brazil vagy a spanyol pályán is tapsot kapott volna, ő egy Nolito vagy Iscohoz hasonló szintet tudhatna és elérhetne. Jellemző, hogy a meccs egyik legszebb Barczi jelenete kimaradt az MLSZ összefoglalóból. Gera Zoltán ütempassza szerencsére nem, ahogy észrevette, hogy a védő túlzottan Ramírez felé fordul és ahogy kikerülte a labdájával… 
Gera mozgása hasonlított egyébként is legjobban a körkapcsolásban látott többi középpályás játékához, ahogy mozgásával labdaérintéseivel előkészítette a következő játéklehetőséget és technikai elemet. 
A jegyzetfüzetet teleírtam, mindezt persze jobb látni mint olvasni, de talán érdemes volt kisérletezni és írni róla csakhogy egy kicsit jobban láthassunk…
Hagy egy válasz