A futball tavasz és a tizenhatos határán, BL – meccsek impressziói

A futball tavasz és a tizenhatos határán, BL – meccsek impressziói

 A BL kiesés szakaszának első odavágó köre után úgy érezhetjük magunkat, mint az a játékos, aki a tizenhatos és a tizenegyes közé tör be és helyzete góllal kecsegteti. A Bayern München, Liverpool, Manchester City hármas már a kapust is elfektette és az üres kapu előtt áll. A Real Madrid már a tizenegyes – pont felé tör. A Tottenham és a Barcelona már bekerült a tizenhatosra. A Shakhtar és a MU még a tizenhatos vonalán táncol. Bennük még a periférikus látás azonban még egy – egy veszélyérzetet sejtet, egy jó becsúszó szerelés, egy jó kapusmozdulat és fordulhat az ellenfél. Ott mozog bennük a veszélyérzet, ha kihagyom a lehetőséget, az ellenfél végzetes ellentámadást vezethet belőle. Ebben az ellentámadásban bízik a PSG, a Juventus, a Chelsea, a Sevilla és a Roma.

Íme, a képkeret benyomása. Nézzük a futball keltette impressziókat.

Túlzó színek. A nagyarányú győzelmek túlzó színei örök és ősi futball témát vetnek fel: a kihagyott helyzetek bosszújáét. A Basel és a Porto felett is e „futball – Nemesis” lebegett. Az első helyzeteket ők dolgozták ki, csak éppen kihagyták. A két angol ragadozó, a Manchester City és a Liverpool kíméletlen bosszút állt. A Manchester Citynél minden megoldás ült, amit egy felemás baseli kapusteljesítmény is segített. A Liverpool mesteri kontrajátékot mutatott be Portóban. A portugál csapat stílusban pedig benne volt az esély, hogy másodszándékú futballjukkal elvehetik a Liverpool élességét. A vezető gól megszerzése kellett volna mindehhez.

Bayern-Munich-vs-Besiktas

A Besiktas és Bayern München is szoros csatát ígért. Itt akár meglepetést is szimatolhattunk volna. Itt „futball Nemesisünk” egy saját tizenhatos előtt könnyelmű, flegma passz képében csapott le. Súlyos hiba, kiállítás, hetvenperces török emberhátrány. Mindezen túl a Besiktas, a nyugati kelet érdekes színeket villant fel. Másod – harmad virágzásukat élő futballisták jönnek velünk szembe, így például a holland Babel vagy a portugál Queresma. És ismét láthattuk a brazil Vágner Love – ot, aki éppoly könnyen kerül helyzetbe, mint amilyen könnyelműen rontja el azokat. Most a Bayern ellen is volt az első félidőben 0-0 – nál egy ilyen Vágner Love – i akció. Az alapcsapatok játékos anyagára tekintve a Besiktas nem tűnt gyengébbnek a Bayernnél. A nemzetközi rutin mellett a kiállítás és Robben beállítása kellett a nagyarányú Bayern győzelemhez. Kár. Megnéztük volna a német sztárcsapatot egy vékony vagy közepes előnnyel az isztambuli pokolban.

Túlzó színektől a hibás ecsetkezelésig. A Besiktas védekező középpályásának saját 16 –os előtt elkövetett flegma passzáról már volt szó. A Real – PSG meccsen a párizsiaknál Lo Celso a saját 16 –osán könnyelműen sarkall, veszélyes Real Madrid szabadrúgás lesz belőle. Nem sokkal később róla kapják tizenegyest. A Chelsea szélsőhátvédje a 16-os vonalán (futója) rossz be passzt követ el középre. A Barcelona és Messi bűntett. A tizenhatosoknál már nagyon észnél kell lenni. Vigyázat közvetlen gólveszély!

A Chelsea esete különösen érdekes, hátul középre passzolni, szinte egyvonalban a tizenhatosnál, csak ha tiszta és biztos helyzetben van a társ. Szól a kőbe vésett taktikai törvény. De a látott hiba kényszermegoldásként is felfogható, és talán 3 – 5 védős rendszer Achilles sarkára mutat rá. A játékos nem tudja felpasszolni, mert kevesebben vannak fenn előtte, a mellette lévőnek sem passzolhatja az ellenfél nyomása miatt, közvetlen labdavesztés veszélye áll fenn, a kapusnak sem tudja hátra passzolni átlósan, hiszen nála a kapu biztonsága az első, és most nem mutathatja magát.

868877718

Beszorult a játékos a helyzetébe. Így körülbelül berúgta a kapu előterébe középső és harmadik védő közelébe, viszonylag üresnek látszó területre. A hibából az 5 védős rendszer labda kihozatali problémája sejlett fel. Kontraszthatásként tűnt fel a Barcelona biztonságos rövidpasszos labdakihozatala. Ott mindig lábra kell adni a passzt. A magabiztos ecsetkezelés iskolapéldája csendült fel játékukban, a felépülő stílus alapjait és gyakorlatát láthattuk esetükben.

Finom ecsetkezelések és színes brazil ritmusváltások. Messi finom, lefojtott testcsele lendületből, amellyel elküldte a másodikként, harmadikként rátörő Rüdigert az első félidőben. Messi mozdulata a lendületben is finom ecsetkezelést jutatta eszünkbe. Suárez lefordulása a második félidőben, ahogy egyik lábról a másikra váltott, fordulás közben az ecset hirtelen irányváltásaira emlékeztet.

A Bayern meccsen kiemelkedő szélsőjátékot mutatott be Kingsley Coman. Remek indulócselek és a védő forgatását megelőző, védőt behúzó – kimozdító mozdulatok. Széles palettán játszott a francia tehetség. A középpályások közül a Dembélé kiváló megindulásaival nem tudott mit kezdeni a Juventus. A Tottenham középpályása remekül variálta bokából a labdaérintések módját. Nála a helyből, közel helyből meginduló történő rágyorsítások technikáját volt érdemes megfigyelni.

446916C400000578-0-image-a-2_1506086823468

A forduló legélénkebb színeit a brazil ritmusváltások adták. Neymar esernyője és felkanyarodásai a Real ellen, Douglas Costa ritmusváltásai tartották életben a Juventust, Willian egy az egyei és gólja a Barcelona ellen mind – mind ilyen volt. A Shakhtar braziljai is belendültek a második félidőben az ukrán tél közepén. A brazilok nemcsak remek gólokat lőttek, Willian, Marcelo, vagy éppen Fred, hanem extrákat és ritmus többletet adtak a találkozóknak. Ismét egy kontrasztra lehetünk figyelmesek, miközben az angol csapatokok uralják a 16 – os mezőnyt, a brazil és dél –amerikai futballisták színesítik. Az angol Eric Dier a Tottenhamnél gyakorlatilag Dembélé játékát biztosította beállósként, a Leicesterben remekül futballozó Drinkwater öt percet kap a Chelsea- ben. Az angolok Kane gólerőségének és Sterling érésének örülhetnek. A kérdés milyen színerősséget tudnak ebből kikeverni a világbajnokságra. Az EB –n látott „izlandi szürkét” bizonyosan szeretnék elkerülni. A brazilok villogtak, a donecki brazilokkal se lenne gyengébb a brazil válogatott. Ott inkább majd a helyes színkiválasztás lesz a probléma.

images

Játékos – hübrisz és edzői Sors: Futball – Nemesisről már beszéltünk. A „hübrisz-ről”, a túlzott emberi elbizakodottságban el – és megbújó bosszúról még nem, melyet az istenek végzetszerűen megbüntetnek. Az ókori görögök eme erkölcsi iránytűje nem áll messze a futball világától. C. Ronaldo kijelenti magáról, hogy ő „történelem legjobb futballistája”, azóta nem sok minden sikerült neki a pályán. A futball láthatatlan istenei, a labda, a szerencse, a forma – nevezzük bárminek – nem kedveztek neki. A PSG ellen berúgta a tizenegyest, és rúgott egy szerencsésnek mondható gólt. A futballistenei ismét rámosolyogtak: a futball – hérosz él.

Mi a futball görögjei, most a Real – PSG után Neymarra helyezzük a hübrisz terhét. A rekordigazolás, a Cavani – Neymar konfliktus: vét a csapategység ellen. Neymar hiába kanyarog a pályán a tizenhatos közelébe, a döntő területen, a 16 – os közelében nem jönnek össze a megoldásai. C. Ronaldo inkább kivár, és megkapja a lehetőségeket a tizenhatos szent területén belül: két gól az eredmény. A futball görögjei egyből cserepet törnek és elűzik Neymart a labdarúgás Olümposzáról. Kap hideget – meleget, ő nem C. Ronaldo vagy Messi. A gólok, a hübrisz – hangulat, mi futball – görögök ítélünk. A PSG – Real visszavágó után lehet, ismét visszahívjuk Neymart a futball Olümposzra. A hübrisz megítélése kapcsán inkább a csapategység és az egyéniségek harmóniája vagy diszharmóniája merül fel. A PSG – ből harmónia és a korábbi stílus tekintetében Motta játékintelligenciája hiányzott. A francia dominancia megtartása szempontjából mindenképpen. A PSG így is dominált, inkább az ő kezében volt a mérkőzés, csak nem tudta azt gólra váltani.

3f64a1b86b061feb0d551f616d2c9180

Itt lépünk az edzői Sors szintjére. Emery a 65.percben lecseréli Cavanit nem megy neki igazán, de utólag a 3:1 tudatában hibának látszik, ugyanakkor a váltással a párizsi dominancia felerősödött, akkor megnyerhették volna a mérkőzést. Zidane a párizsi dominancia megtörése miatt is cserél, bejönnek a szokásos változtatások. A Real és Zidane, Real és C. Ronaldo jól, a PSG és Emery, a PSG és Neymar rosszul jön ki belőle. A hübrisz ismét a pályára kerül: a Real stabilabb, de szűkebb kerete, áll szemben a PSG klasszisokat koptató kispadjával, a maguk „ötperces” beugrásaival.

A Chelsea Barcelona elleni „öngóljáról” már beszéltünk. De nézzük a tendenciát, ritkán marad gól nélkül és kap ki az a csapat, aki 70 % közelében birtokolja a labdát. A játék, az esélyek eloszlása, az ellenfélen levő nyomás. A Barcelona és Tottenham is bizonyította ezt, ráadásul idegenben. Conte ellensúlyozó megoldása működött, a három gyors, alacsonyabb csatár megforgathatja a Barcelona nehézkesebb középső védelmét, szabadrúgások és tizenegyesek kiharcolásával esélyt és időt nyer a csapat. És ha Willian mellett Hazard jobb napot fog ki, több gólt is rúghattak volna. Mégis az első kör alapján edzőként talán Mauricio Pochettino és a Tottenham nyújtotta az egyik legjobb teljesítményt. A stílusát nem adta föl, sőt még az angol bajnokikhoz képest is kitartóbb módon és jobban ráerőltette akaratát a Juventusra, ráadásul Torinóban. Az ő csapatépítésük, tűnik a hübrisztől leginkább mentesnek, különösen, ha a többi angol sztárcsapat piaci aktivitását vesszük figyelembe.

mauricio_pochettino_the_spurs_manager_celebrates_his_teams_goal__539161

A hübrisz mérlegelése alapján egy félszemű „jóslat”. A visszavágók előtt nem adhatunk olyan ravasz jóslatot a jövőre nézve, mint egykor a delphoi jósda a lüd királynak, Krőzusnak. A lüd király támadásával egy birodalom fog elveszni, szól a legendás visszhang. Csak éppen nem a perzsa, hanem sajátbirodalma. Mi a hübrisz rejtélyes megfogalmazását, ízléssé, mérleggé, ha tetszik nézői „hübrisszé” formáljuk. Mérlegelünk. Félszemmel a következő körbe tekintünk. Esély van az angol túlsúlyra, de a Tottenham a torinói teljesítmény alapján megérdemelné a továbbjutást. Két jómódú és építkező, ha úgy tetszik polgári vonalvezetésű csapatok találkozójaként nem lenne rossz egy Tottenham – Bayern.

Másik párosításként a stílusok küzdelme és a hangulat miatt egy Barcelona – Liverpool lenne érdekes. A másik ágon is mérlegre tesszük a „hübriszt”. A Real Madrid triplázása sok lenne, az elmúlt évek sikereit nem vitatjuk, de hol a szerencsésebb sorsolás kísérte, hol a szerencsétlen bíráskodás segítette a királyi gárdát a trófeáikig. A Real BEK/BL kiválasztottság érzetét, ne emeljük hübriszi magasságba, cseréljük fel inkább egy más típusú hübriszi küzdelemre: a Krőzus aranyainak versenyfutására. Így érdekesebb lenne a PSG és Manchester City pénzkötegeit mérlegre tenni egy párosításban, melyik váltható át játéktudásra és továbbjutásra. Egy krőzusi futball birodalom így mindenképpen elbukna. A futball a változatos klubpárharcokkal csak nyerhet, ezért se lenne rossz a MU – Sevilla és Shakhtar – Roma ág találkozna. Itt akár az olasz akár az ukrán csapat jut tovább reális eséllyel pályázhatna az elődöntőre.

Az odavágók futball – tavasz határán, a tizenhatos környékén még csak impressziókat hívnak életre. A BL – trófea sorsa most még nyíltnak tűnik. Egy delphoi jóslatot azért megengedünk, aki a PSG – Real párharcból győztesen kerül ki, az komoly lendületet nyerhet és könnyen a kijevi döntő közelébe juthat. A visszavágók már magukkal hozzák a futball – tavaszt, és az eddigieknél is jobb meccsek ígéretét.

Hagy egy válasz