A vb csoport második pályaköréről Szputnyik – keringés, rövid alfabetikus pillanatfelvétel

A vb csoport második pályaköréről Szputnyik – keringés, rövid alfabetikus pillanatfelvétel

A vb csoport második pályakörének formabontó elemzése az orosz világbajnokság promóvideóiban, klippjeiben, dalaiban lelkesen használt szimbólumán, a Szputnyikon keresztül.

SZPUTNYIK – Tárgyilagosan

1280A Szovjetunió által 1957 – 58 –ban felbocsátott első három mesterséges hold neve. A Szputnyikokat az első interkontinentális rakéta (ICBM) felhasználásával alkotott kétlépcsős rakéta emelte magasba. A Szputnyik – 1 az első mesterséges hold volt a Föld körüli pályán, indítása 1957. október 4 –én az űrkorszak kezdetét jelentette.

Tömege 83, 6 kg; átmérője O,58 m; alakja gömb, négy db csuklósan kinyíló, 2,8 m hosszú antennával. Pályája 220 és 940 km között húzódott.[…] [Űrhajózási lexikon szócikkének részlete]

SZPUTNYIK – SZIMBÓLUMKÉNT

Gömb alak, gömb a Föld körül, 220 és 940 km húzódó pálya, könnyű a metaforikus átkötés. A sokat látott orosz vb szimbólum már értelmet is nyer. A csapatok a két forduló alatt közel 220 km tettek meg. A metaforikus kép erősödik. Ráadásul a gólvonal – technika, videóbíró technikai újításként hat a labdarúgásra. Újabb „futball – kísérő”, egy kis „futball – szputnyik”.  A nagy kérdés ki marad a föld körül, mely csapatok futhatnak és keringhetnek tovább a világbajnokság pályáján. Rövid üzenetek, pályaadatok, jönnek felénk a második körben. A szputnyik határain belül alfabetikus foglalatban próbálunk pillanatfelvételeket kinyerni.

AZ ALFABETIKUS FUTBALL-SZPUTNYIK

20386839_1289797_9d38fe00ffb2c15ca8345e33ae91c1f6_wmStatisztika a színek helyett. A számok uralják a világbajnokságot, km/érintésszám, a kapufa nem kapura lövés, hanem ajtófélfa stb. A statisztika alapján kinevetik a labdabirtoklást, miközben jó, ha a labda nálunk van. Ki szeret utána futni?  A FIFA statisztika szerint Argentína vezette a legtöbb támadást a világbajnokságon, miközben Argentína kiábrándító futballjáról beszél a világ. A számokban bízunk, miközben nivellál. Eltűnteti a színeket, miközben színesebbé próbál tenni.

Zéró tolerancia növekedésének kérdése, hogy tisztul – e a játék a videó bíró használata által. Több gól lesz, a több (váratlan) gól felpörgeti a meccseket, ezáltal el lehet mondani (a FIFA részéről biztosan hallani fogjuk), hogy jobb a vb, mint mondjuk az előző. Meglátjuk. Kiegyenlíti esetleg a fejletlenebb futballkultúrákból érkező játékvezetők hibáit. Volt rá példa. Ugyanakkor a videóbíró is tévedhet, emberek ülnek előtte, úgy látszik a videóbírónak Svájc tényleg semleges, a brazilok elleni szabálytalan góljuk, a szerbek egy egyértelmű tizenegyest nem kaptak meg, mikor Mitrovicot a földbe döngölte két svájci.

A videóbíróra sarkított eredmény: Brazília – Szerbia ki – ki mérkőzés az utolsó fordulóban. A zéró tolerancia még nem működik. Ráadásul egy újabb látványos fejesgól esélye maradt el. Tisztább futball, több látványos felhőfejes! Az látszik, hogy videó bíró rendszerrel a labdarúgás az élő színház felöl a filmszerű futball felé tett egy lépést.

Pályán maradó Portugália és a pályáról letérő Peru. Erős kontraszthatást érzékelhetünk a két csapat esetében. A portugálok eredményességük ellenére rosszabb benyomást keltenek, mint az EB-n, akkor az egyik legjobb középpályás-játék és két ékes megoldás (C. Ronaldo és Nani remek mezőnyjátéka) jellemezte őket.

Most C. Ronaldo gólérzékenysége elfedi a Portugál középpálya formaproblémáit (pl. Joao Mário). Az EB – n látott portugál válogatottal szemben a spanyolok nem tudtak volna ilyen mérvű mezőnyfölényt kialakítani.

180530162356-perus-paolo-guerrero-celebrates-exlarge-169Irán és az esetleges nyolcad – döntő komoly kihívásnak látszik a mostani portugál válogatottnak. A világbajnoki pályáról letért peruiaknál pont ellentétes helyzet figyelhető meg, remek csapatjáték, kiváló jobboldal (Advincula – Carillo kettős), viszont hiányzott a játékból a „perui C. Ronaldo”, Guerrero. A perui középcsatár, ügyéből adódóan láthatóan nem tudott megfelelő formába kerülni. Két – három gólt biztos hozott volna, ráadásul a sok passzos perui futball még kiismerhetetlenebb lett volna a Guerreora lőtt labdás kényszerítők által. Peru sajnálhatja, sima tovább jutás és egy jó vb – szereplés esélye úszott el. Egy élénk színnel biztosan szegényebb lett a tizenhatos mezőny és pályaív.

Unalom, Uruguay – Szaúd – Arábia. Felejthető meccset játszottak. A meccset látva két aspektus merül fel: a túl híg vb mezőny és a 32 csapat is sok nézői megfogalmazódása.

A FIFA még jobban emeli a tétet, szinte ez már nem is kérdés. Pénz, terjeszkedés, globalizáció, a videóbíró használata is segíti az észak – amerikai piaci betörést.

Másik aspektusként ismét megjelennek a színek, az látszik, hogy az arab játékosok technikásak, kicsiben jól kombinálnak, játékosak, helyből remekül cseleznek. A (kapura) rugótechnika és a fejjáték problémás, fizikai korlátok merülnek fel. Ráadásul a ramadáni böjt is ellentétes a futball fizikai követelményével. Sok kihívással kell megküzdeniük.  A szaúdiakon is látszik a környezeti és a futball (főleg brazil) import egymásba futó hatása. A melegben tartani és meg kell becsülni a labdát, ami természetes módon kihat a futball technikai megközelítésre.

Tetszik/nem tetszik a világbajnokság, korai még bármit is mondani, a kiesés szakasz adja meg majd az igazi választ. A színvonal igen hullámzó. A nagycsapatok beragadása egyelőre nem tesz jót a vb-nek. A világklasszisok szenvedése érdekessé, de magas színvonalúvá nem teszik a tornát.

Neymar talán túljutott góljával a holtponton, a kihagyás és a vb terve között feszülő frusztráción. Messinek még maradt esélye, hogy a mélypontról visszajöjjön. Az argentin labdarúgás struktúrája szempontjából több mint érdekes, hogy Messi köré nem sikerült egy ütőképes csapatot építeni.

Az előző vébén is igen közepes futballt mutatva jutottak döntőbe, igaz ott Di María és Mascherano sokkal jobb formában volt segítette Messi klasszisát. Sérüléséig ott Di María azért le tudott venni terhet Messiről.

Nagy szenvedés Messinek a rossz csapatfelépítés….sok kérdést vet fel!

Nyomás. Láttuk Messi gesztusában a gondterheltségét a himnusz alatt, láttuk Neymar érzelmi hullámvasútját Costa Rica ellen. Messit a futómennyiségén, a számokon keresztül kritizálják. A futball intelligencia általános válasza: a világklasszisok érzik és tudják mikor, hol, hogyan és mennyit kell futni, a klasszis támadó energiáit ne a védekezésre pazarolja, így is leköt embereket, nem lehet az ellenfeleknek magára hagyni.

A futás megítélése mégis érdekes lehet, Neymartól láttuk egy hosszú „értelmetlennek” látszó sprintet, amikor végig üldözte a costa rica – i labdajáratást a kapusig. Ebben a jelenetsorban érzékelhető volt, hogy meríteni próbál, felpörgetni akarja magát, a játék lendületének magasabb szintjébe akarja magát belevinni. Fontos a játékba és meccsbe lendülés, különösen a nyomás tükrében.

A labdarúgás körül nagy a körítés, a sajtó megsokszorozódott a szputnyik fellövése óta különösen. A média megsokszorozódásával az érdekek aránya is nőtt. A kritika kereszttüze kiterjedt.

A média felülről, utólag és alulról kritizál 1982 –ben az olaszok a sajtóháborút megunva kizárták a médiakommunikációt, magukra koncentrálva lettek világbajnokok. 1990 –ben az angolok hasonló média harcok közepette jutottak elődöntőbe.

A németek a nem várt vereség után most hirtelen hasonló, de azért nem olyan szélsőséges helyzetbe kerültek. A svédek elleni kezdősípszót vélhetően már nagyon várják. Az argentinoknál Sampaoli szinte mindent magára vállal, hogy tehermentesítse játékosait az utolsó forduló előtt.

izland-koszovo1200_960pxIngerek és Izland. Szimpatikus kis csapat, nagyszerű közönség, egyedi futballhangulat. A Nigéria ellenei vereségük mégis helyre állította a futball lelki egyensúlyát. Kijöttek az argentin bunkerből, Nigéria játékosabb futballja ki is használta ezt. A védjegyükké vált óriás bedobásból kapták a gólt, mégis csak  a labda rúgása győzött. Maradt még esélyük a továbbjutásra, de a semleges futballszurkoló vélhetően eltekintene egy francia – izlandi nyolcad – döntőtől, jöjjön inkább Nigéria, vagy a futballhagyományok és előzmények alapján egy pikánsnak ígérkező Argentína – Franciaország.

Kísérő képek és a kapus potyák. Az argentin kapus-potya benne volt a levegőben, már a felkészülési meccsen is láttunk durva hibákat tőlük, az izlandi és a horvát meccsen is majdnem összehoztak egy ajándék gólt a fordulópontot jelentő nagy hiba előtt. A labdakihozatal bizonytalansága feltűnő náluk.

Az argentinoktól hallott „Messi nem Maradona, ő nem tud egyedül világbajnokságot nyerni” – kritika csapatra eső része bontakozik ki itt előttünk. Ehhez kísérő képként köthetjük a vb legnagyobb képkockáit Maradonáról: mikor mint egy elesett kisgyerek az ujjait rágva értetlenül figyelte Argentína bukását Horvátország ellen.

Maradona mindig is érzelemdús játékos volt…ami szívén az az arcán

Maradona kivételessége, őszinte szenvedélye mutatkozott meg ebben, amely a pályán is mindig segítette. Jellemző, hogy a spanyolok túlélték De Gea hibáját, míg az argentinok Caballeroét nem. Más szituációban, más periódusban történt a két eset, de a hátsó lassításból látszott, hogy De Gea cselezni akart az egyik kezével, fel – és bemutatott C. Ronaldo lövésénél, ez a túlgondolás elég volt a védés rossz technikai kivitelezéséhez. A spanyoloknál túlzott magabiztosság, az argentinoknál a bizonytalanság ágyazott meg a potyagólnak. Mindezen túl a vb eddigi legjobb és legemberibb „kísérő” képe Maradona megnyilvánulása volt.

szerző: Szekeres Diána

Hagy egy válasz